MAGYARPOLÁNY

SZENT LÁSZLÓ TEMPLOM

TEMPLOM BELSŐ


A templom bejárata fölött az egyesített zirci és heinrichaui apátság címere látható. Ez utóbbi vörös kereszt, négy szár közében a Mors szó egy-egy betűje, ami Heinrichau francia anyamonostorának, Morimundusnak a rövidítése. Zirc címere pedig a kék mezőben kavicsot tartó daru, az éberség jelképe. A két címert egy apáti infula, főpapi süveg fogja össze.
A templom felszentelése 1769-ben történt, amikor a szentély elkészült. Ezt örökíti meg a templom szentélyét a hajótól elválasztó diadalíven a következő latin nyelvű felírás:
"Isten dicséretére és a nép üdvösségére emeltette, Szent László király tiszteletére és a háromszemélyű egy Isten dicsőségére díszítette és ünnepélyesen felszentelte Konstantin zirci apát 1769."
A hajó és a torony építése 1773-ban fejeződött be.
A templom művészeti stílusa a rokokó és a klasszicizmus között uralkodó füzérdíszes, copf stílus. A főhomlokzaton az előreugró torony uralkodik, az oldalakon a különböző formájú ablakok dominálnak.

A mai részletformák inkább a múlt századi átépítés eredményei. Kevésbé barokkosak, az íves, lágyabb vonalvezetés helyett a szögletesek a jellemzőbbek.
A belső az előtérből, a három boltszakaszos hajóból és a szentélyből áll. A templombelső megőrizte barokkos jellegét: a cseh boltozatok, a tagolt falpillérek és azok fejezetei a XVIII. századi építés igényes produktumai. Igen szépek a fából faragott, virágfüzérekkel, kagylókkal díszített jón oszlopfők.
A boltozatokon freskókat látunk. A szentély mennyezetképén Szent István király ajánlja fel koronáját Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának. A freskó színei erőteljesebbek a többinél, ezért valószínű, hogy később átfestették. A hajó mennyezetén az első boltszakaszon Szent László király életéből vett legendás eseményeket látunk: A szarvasok és bivalyok feltűnését és a cserhalmi csatát. A kép közepén a szent király a templom homlokzatának képét ajánlja egy felhő közül előtűnő angyalnak.

A második boltozaton a zirci apátság alapítóját, III. Béla királyt látjuk, amint az égre nézve, a feléje jobb felől lépcsőn közeledő ciszterci szerzetesekért könyörög. Balról a zirci templom és apátság még a régi alakjában látszik. A dekoratív keretben négy szerzetes alak, valószínűleg Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Benedek és Szent Bernát. Az orgona feletti freskó Szent Cecíliát, az egyházi zene védőszentjét ábrázolja angyalok társaságában. A bejáratnál a kórus alatti boltozatokon az erkölcsi erények jelképeit látjuk.
A főoltár koporsó alakú copfdíszítésű baldachinos (mennyezetes) oltár. Az oltárszekrény fölött sugárkeretbe foglalt Krisztus monogramot látunk (IHS). Az egész oltárépítmény lomb- és virágfüzérekkel, valamint angyalokkal díszített. Az oltárkép Szent László királyt ábrázolja, amint vizet fakaszt a sziklából., festője M Raub, aki 1770ben festette az oltárképet. Az oltárkép fölött felhő- és sugárkoszorúval övezett háromszögben Isten neve: Jahve. Az oltár két oldalán Szent István király és Szent Imre herceg fából faragott szobra látható.
A mellékoltárok keretes vagy rámás oltárok, ugyancsak copfokkal, virágfüzérekkel és angyalokkal díszítve. A jobb oldali oltárkép Szent Péter apostolt, a bal oldali Bűnbánó Mária Magdolnát ábrázolja. Alkotójuk A. F. Maulberts, aki a zirciek kedvelt művésze volt ez időben, és Nagytevel templomába is festett ugyanilyen témájú képeket.
A templom faragványokban leggazdagabb berendezési tárgya a szószék. Feljáratán a nagy nyugati egyházatyákat, Szent Ambrust, Nagy Szent Gergelyt, Szent Ágostont és Szent Jeromost látjuk. A háttérfalon és a mellvéd domborművein különböző szentírási jelenetek. A hátlapon Lázár házában látjuk Jézust, akit Mária és Márta hallgat, míg a homlokoldal Lázár feltámasztását ábrázolja. Az elülső oldalon ugyancsak Jézust látjuk az emmauszi tanítványokkal. A mellvéd párkányán a hit, remény és szeretet jelképeit angyalkák tartják.
A szószék hangvetőjén Jézus, mint jó pásztor a fák között, pásztorbottal és kalapban, vállán báránnyal. Széltől lengetett bő ruhában lépked le a szelíd dombhullámokon. Lába alatt egy sárkánykígyó, a gonosz lélek jelképe. A tájat legelésző juhok és kispásztornak öltözött négy angyal népesítik be.
Említésre méltók még a templomban lévő faragott gyóntatószékek, a keresztkút és a húsvéti gyertyatartó. Gazdagon díszített a kovácsoltvas kórusrács is. A zenélő angyalokkal ellátott 8 változatú orgona ugyancsak szép barokk alkotás.