Magyarpolányi Kálvária

1770 körül építették a község felett emelkedő dombra, ahova 153 egyenes lépcső vezet fel. Pihenőinél öt sátortetős stáció (állomás) épületben, közel életnagyságú festett faszobrok láthatók. A hagyomány szerint a sváb Listner testvérek alkotásai. A szobrok a fájdalmas szentolvasó (rózsafüzér) öt titkát ábrázolják: Jézus az Olajfák-hegyén, a megkorbácsolás, a "töviskoronázás", a keresztre vitel és keresztre feszítés.
A feljáratnál az Amerikába kivándorolt 107 hívő adományából 1901-ben elkészült "amerikai keresztet" találjuk, Polatsek Máté keszthelyi kőfaragómester alkotását. Ugyancsak a feljárat előtt van Czimmermann József és neje, Veibl Ágnes által állíttatott Fájdalmas Szűz (Pieta) kőszobra 1901-ből.
A hegycsúcson lévő újgótikus kápolna DK-DNY-i fekvésű, 1910-ben építette Wéber zirci kőművesmester. Belmérete 6x12 m. A tiroli stílusú Fájdalmas Szűzanya-oltárt Schmidt József budapesti oltárépítő készítette 1910-ben. Üvegfestményei: Szent István király, Szent József, Szent Bernát, Szent László király, Szent Erzsébet, Páduai Szent Antal, Szűz Mária, Jézus Szíve és Magyarok Nagyasszonya Palka Józseftől valók.
A kápolna déli oldalán egy szentsír található. Valószínűleg ez volt a hatodik stáció, mert a régebbi írások ennyit említenek.

RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIAHÁZ

A magyarpolányi római katolikus plébániát 1761-ben alapította a zirci apátság. Az 1779. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint még nem volt plébániaépület, a plébánia adminisztrátora uradalmi épületben lakott. Más források viszont azt mondják, hogy már 1763-ban elkészült a plébánialak, két szobával és a gazdasági épületekkel együtt.
Az 1866-ban írt plébániatörténet szerint pedig a régi szerzetesi szálloda 1785-ben építtetett át lelkészi lakássá.
Ezen adatok alapján először uradalmi épületben lakott a plébános, majd 1763-ban elkészült egy ideiglenes plébánialak, és 1785-ben történt a mai plébániaház átépítése.